A gyakorlati alkalmazásokban a leggyakoribb osztályozási módszer két fő kategóriába sorolja őket:
1. Töltött mesterkeverékek: Elsősorban a költségek csökkentésére, valamint a merevség és a méretstabilitás javítására szolgálnak; a kalcium-karbonát-tartalom általában nagyon magas, eléri a 70%-ot.
2. Funkcionális mesterkeverékek: Arra tervezték, hogy a műanyagnak -a puszta töltésen túlmenően- olyan tulajdonságokat kölcsönözzenek, mint antisztatikus, égésgátló-, edző, kopásálló, antibakteriális és antioxidáns.


